Több év családállítással töltött idő után még mindig újra és újra lenyűgöz az a hihetetlen kreativitás, ami megnyilvánul az állítások során.
Időnként még a teremben levő tárgyak is bevonódnak: szó szerint más cipőjébe lép a képviselő, az üres szék vagy párna képvisel valakit a családi rendszerből. A szőnyegen levő folt a család szégyenfoltját jeleníti meg, a ventillátor pedig egy repülőgép propellerét..
Kellékként szolgálhat akár egy sál is, a képviselők pedig fogalmakat is megszemélyesíthetnek: a család tagjai fátylat borítanak a Múltra vagy éppenséggel elkendőzik az Igazságot.
A résztvevők teljes mértékben az intuíciójukra hagyatkozva kerülnek kapcsolatba a morfogenetikus mezővel. Gyakran rejtetten dolgozunk, a segítők nem tudják, hogy kit vagy mit képviselnek.
Az időzítés is mindig tökéletes: az állítás közepén érkező csoporttag az ajtón belépve máris szerepben találja magát, a mobiltelefon vagy a közeli templom harangja pedig pont a kellő pillanatban szólal meg az Égi Rendező jelzésére.
Az jön el az állításra, akinek aznap ott a helye. A jelenlevők családi rendszerében döbbenetesek a hasonlóságok, az ismétlődő sorsminták.
És néha még a ruhák színe is jelentőséggel bír, például az ikreket megszemélyesítők azonos színekbe öltözve jönnek, anélkül hogy összebeszéltek volna.
Előfordul, hogy a kliens mantraként ismételt mondata (pl. "Nekem az életben soha semmi sem sikerül.") kerül állításra és a maguk a szavak kelnek életre a képviselőkön keresztül. Máskor szavak nélkül zajlik az állítás, a szellem és lélek mozgásán keresztül.
A morfogenetikus mezőtől a nap 24 órájában kapjuk az oldást: „Akinek van füle a hallásra az hallja, akinek van szeme a látásra, az látja e jeleket.”
Ha kellő tudatossággal - JELEN-léttel - éljük mindennapjainkat, észrevehetjük a Tudásháló jelzéseit: egy könyv cselekménye, egy elkapott párbeszéd a villamoson, egy dalfoszlány, az asztalon heverő tárgyak elrendeződése: ezek mind nekünk szóló, személyre szabott üzenetek. Véletlenek nincsenek.